Vár a nap


Magamba süllyedtem
Nagy zuhanással,
Kő csapódik így a vízbe,
Köröket rajzolva
Kifeszült testtel
Feldobódom e még a felszínre?
A fülem zúg, a szám eltömődött,
Mindenem néma és süket,
Csak a szívem dobban
Mint a hullámok,
nem hiányzom a felszínen senkinek?
Add Istenem, hiányozzak még valakinek!
Hínárok ringatnak, fogva tartanak
Derengő, halvány fények tükör alatt
Ne engedd, ne hagyd – biztatom magamat,
-        Vár a Nap! – vár a Nap!

Bp. 2016. szept. 20.